Betegségek

Itt a nyulakat érintő betegségeket fogom bemutatni, mindenkinek ajánlom, hogy alaposan tanulmányozza át a bejegyzéseket, mert enélkül hamar elveszíthetjük kis kedvenceinket, sokszor hosszú szevedések mellett. Az oldal folyamatosan frissülni fog, erről a Főoldalon értesülhettek.

Többfajta betegségtől kell óvni kedvencünket, de elsősorban kettőt szeretnék megemlíteni: a myxomatózis és a RHD. 

Mielőtt részletesen bemutatnám a két betegséget érdekességként nézzünk egy kis történeti áttekintést róluk. 

Az egész Ausztráliában kezdődött, egy angliai származású ausztrál telepes szabadon engedett 24 nyulat, hogy majd vadászhasson rájuk. A nyulak annyira jól érezték magukat, hogy majd 100 évvel később számuk elérte a 600 milliót. Ekkor úgy döntöttek, bevetik a myxoma vírust ellenük. Az eredmény megdöbbentő volt: két év alatt 100 millióra fogyatkozott a nyúlállomány. De mivel a vadnyulak immunrendszere sokkal erősebb, így többé-kevésbé rezisztensé váltak a myxoma vírussal szemben, és újra szaporodni kezdtek.

Az ausztrál kormány egy Kínában megjelent vírussal kezdett kísérletezni, az RHD-vel (calicivírus okozta vérzéses megbetegedés), majd 1995-ben egy laboratóriumi baleset következtében kiszabaduló vírus a kontinens nyúlállományának 90%-t elpusztította. 

Kérdés akkor, hogy hogy került Európába a vírus. 

1952-ben Paul Armand Delille egy francia mikrobiológus (megjegyzés: hogy lehetett tanult embernek ennyi esze) saját földjén szerette volna elpusztítani a nyulakat a vírussal, aminek következtében két évre rá Franciaország üregi nyúl állományának 90%-át kipusztította, és természetesen a vírus első hulláma 1959-ben elérte hazánkat is. 

Ennek következménye például, hogy a spanyol hiúzból – amelynek elsődleges tápláléka az üregi nyúl – már csak alig 100 példányról tudunk. 

Tehát a nyulak két legádázabb és halálos kimenetelű betegségét saját magunknak köszönhetjük. Na de térjünk vissza a vírusokra: 

A myxomatózis, amelyet a myxoma vírus okoz. Terjedése szűnyogok, bolhák által, vagy akar direkt úton is terjedhet. A betegség jellemzői a vizenyős dúzzanatok, elsősorban a fejen. Jellemzője még, a láz, étvágytalanság, illetve vakság, előfordulhatnak légzőszervi megbetegedések is. A gyógyulási esély elég alacsony, mivel kimondottan ezt a betegséget utólag gyógyítani nem lehet, csak támogató kezelés lehetséges. Súlyosabb esetekben az orvosok az elaltatást szokták javasolni, megelőzvén a szenvedéses halált. Emberre és más háziállatra nem veszélyes. 

Oltása – a legtöbb háziorvos szerint – 6-10 hetes korban történik, majd ismétlő oltást kell az első alkalom után felvenni a nyuszinak. Ezt az oltást fél évente érdemes felvenni, de legkésőbb évente. 

A másik említett vírusos betegség az RHD. Terjedhet cseppfertőzéssel, szájon át, fertőzött tárgyakkal, de szúnyogokkal is. Megbetegedést főleg télen, ősszel okoz (nem azt jelenti, hogy a többi évszakban nem) és elsősroban fiatal nyuszikat támad meg, de védekezés ellene a későbbi időben is kötelező.

Tünetei: étvágytalanság, vérzések az orrnál, végbélnél, fulladás.

Lappangási ideje: 1-3 nap, nagyon gyors lefolyású betegség. A halálozási arány 90%, gyakorlatilag gyógyíthatatlan betegség, ezért is kell ellene időben védekezni.

Oltása – a legtöbb háziorvos szerint – 6-8 hetes korban történik, majd ismétlő oltás ebben az esetben is. Az ismétlő oltást elég évente megismételni. 

Létezik komplex védőoltás is, a legtöbb háziorvos már azt adja csak. Ebben az esetben mind a két vírusos megbetegedés ellen véd a vakcina, és ismétlése félévenként ajánlott (az első ismétlő oltás után).